A kőszerkezetek ellenőrzésére, vizsgálatára nincs kiforrottan használt módszer vagy szabvány. A boltozott hidak számítására régen kifejlesztett egyszerű módszerek (pl.: MEXE módszer) sokszor nem adnak minden kérdésre kielégítő megoldást, a többi modellező eljárás pedig általában bonyolult. A kutatás célja egy olyan új a meglévő alapokon nyugvó vizsgálati és modellezési eljárás kidolgozása, amely eléggé egyszerűen, de megfelelő pontossággal írja le a kőboltozatok állapotát és adatokkal szolgál a teherbírásukra vonatkozóan. Vizsgálatuk gazdasági szempontból is jelentős ugyanis ezekkel a módszerekkel a kőszerkezetek állapota ellenőrizhető, s elkerülhető felesleges lebontásuk vagy átépítésük. A gazdasági jelentőségen kívül a kőboltozatú szerkezetek védelme és rendszeres karbantartása mellett szól jelentős kulturális értékük is.
A doktorandusz feladata különböző kőzetekből épített boltozatok helyszíni vizsgálata és a kőanyaguk laboratóriumi elemzése. Fontos a szerkezeteket felépítő kőanyag szilárdságtani és időállósági jellemzése. Időben azonban nem csak a kőanyagok tulajdonságai változnak, hanem az általában több mint 100 éves épületek, hidak szerkezeteinek igénybevétele is jelentősen módosulhat (pl.: hidak esetén 100 év alatt jelentősen növekedett a tengelyterhelés). A kőszerkezetek vizsgálatánál ezeket a tényezőket nem mindig egyszerű számszerűsíteni. A laboratóriumban műemléki kőzeteken végzett kőzetfizikai és szilárdsági vizsgálatok mellett a boltozat kőelemei közti súrlódási tényező meghatározása is célja a tervezett kutatásnak, ugyanis ezen paraméter értéke jelentős befolyással van a szerkezet teherbírására.
A szerkezeti kőanyagok tulajdonságainak és kapcsolati paramétereinek ismeretében a kőszerkezetek teherbírásának vizsgálatát a hazai és nemzetközi irodalomban fellelhető módszerek segítségével végzi. Az egyes vizsgálati és számítási eredmények összegzésével és közös értékelésével általánosan használható összefüggések állíthatóak fel, például a teherbírás és a kőanyag típusa, állapota között.