180 éve született Kherndl Antal műegyetemi hidász professzor

Évforduló, BME240 rendezvénysorozat

 

Az évforduló kapcsán, a BME240 rendezvénysorozat keretében a Hidak és Szerkezetek Tanszék szülővárosában emlékezett meg róla. 

 

Kherndl Antal műegyetemi professzor, akadémikus, a Tanszék elődjének első tanszékvezetője, 1842. május 10-én született a felvidéki Zselízben. Kiemelkedő professzorunk emlékét méltó módon őrzi a Műegyetem (szobra a K épület aulájában, kollégái és tanítványai kezdeményezésére elkészült síremléke pedig a Farkasréti temetőben található) és szülővárosa, Zselíz is (szobra a város főterét díszíti,  és nevét utca is viseli).

 

A május 13-i rendezvényen részt vevő 33 tanszéki kollégához csatlakozott Polka Pál, Zselíz város képviselőtestületének tagja, a helyi múzeum igazgatója is.

 

Dunai László tanszékvezető Kherndl Antal tanulmányairól, pályatársairól, valamint szakmai, tudományos, egyetemszervező és oktatási tevékenységéről emlékezett meg. Beszédében kitért a Dunán létesülő hidak, különösen az Erzsébet és a Széchenyi lánchidak tervezésében és átépítésében, illetve a jelenlegi tanszék kialakulásában, fejlesztésében betöltött szerepére is. Ezt követően Polka Pál lelkes és érdekfeszítő előadásában ismertette a Kherndl család kötődését Zselízhez, amelyből kiderült a szülőföld tisztelete és szeretete nagy szülötte iránt. A múzeumigazgató emellett számos várostörténeti érdekességet is elmondott a látogatócsoportnak.

 

Dunai László és Polka Pál megemlékezése

 

A látogatás alkalmával a tanszék nemzeti színű szalaggal és a BME bordó szalagjával díszített koszorút helyezett el a szobornál.

 

A Hidak és Szerkezetek Tanszék csoportképe Kherndl Antal szobránál.

 

A felemelő megemlékezést követően a tanszéki közösség jó hangulatú kirándulással folytatta a programot az Alacsony-Tátrában, Donovaly-ban.

 

A Hidak és Szerkezetek Tanszék csoportképe a Zólyom csúcson


Kherndl Antal műegyetemi professzor

Zselíz, 1842. május 10. – Budapest, 1919. október 7.

Kherndl Antal a budai főreáliskolában érettségizett 1859-ben. Műszaki tanulmányait Budán – a Műegyetem elődjében – kezdte el, majd Karlsruhéban és Zürichben folytatta, mérnöki oklevelét 1864-ben szerezte meg. Zürichben Culmann professzortól tanult grafo-statikát, majd fél évig a munkatársaként is dogozott. További vashíd és út/közmű építési gyakorlatot szerzett Badenben majd Zürichben. 1867-ben érkezett vissza az alma materbe, ahol előbb tanársegéd, majd  1869-től – 27 évesen – a víz, út-, vasút- és hídépítéstan tanára, tanszékvezető lett. Pályatársaival, a szintén külföldön tanulmányokat folytató későbbi nagy professzorokkal (többek között Wartha Vince, Szily Kálmán, Hauszman Alajos) kiemelkedő szerepet vállaltak a Királyi József Műegyetem 1872-es megalapításában. A külföldön szerzett grafo-statikai tudást és gyakorlati tapasztalatait hazahozva alapozta meg a műegyetemi hídépítéstan oktatást. Javaslatára és szervezésével alakult meg a Hídépítéstan Tanszék, majd tanársegédei vezetésével a Hídépítéstan I. Tanszék (acélhidak, Kossalka János) és Hídépítéstan II. Tanszék (Mihailich Győző). A hídépítés elmélete terén elért kutatási eredményei új irányt mutattak a statikailag határozatlan tartók problémáinak megoldására. A lánchidak vizsgálatára kidolgozott grafo-statikai kiemelkedő elméleti eredményei alapján az MTA tagjának választották (levelező tag 1884-ben és rendes tag 1898-ban). Tudományos munkássága kapcsolódott és hasznosult az akkor nagy fejlődésnek indult új Duna hidak tervezése (eredeti Erzsébet lánchíd) és átépítése során is (Széchenyi lánchíd). Aktív volt a szakmai közéletben is: a Magyar Mérnök és Építész Egylet egyik alapítója, titkára (1869–70), az Országos Középítési Tanács alelnöke (1906–14). Nevéhez kötődik számos nagyhatású tankönyv és gyakorlati szakértői munka elkészítése.

Kherndl Antal 1914-ben nyugdíjba vonult, és 1919. október 7-én, Budapesten hunyt el. Síremlékére az következő tisztelgő mondat került: „Élete munkája, nemes lelkülete örök példaadás”.