2019. March 27.
Egy fiatal mérnökökből álló csapat fejlesztése, a Toura fenekestől forgathatja fel az ingatlanpiac működését: víziójuk szerint a technológia, ha „csak” a virtuális térben is, de bejárhatóvá teszi az összes eladósorba kerülő ingatlant a közeljövőben. A Molnár Balázs, Mezei Adrián és Radostyán Bertalan alkotta fejlesztőgárda az egyetem végéhez közeledve, alig egy éve látott munkához, de már most több ingatlanirodát is ügyfeleik közt tudhatnak. A gyors érvényesülés azonban nem csak a jó ötletnek köszönhető, hanem Bányai Gergelynek is, aki üzletfejlesztőként tavaly év végén csatlakozott a csapathoz. Vele és Adriánnal beszélgettünk a rendszer egészéről, és arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie annak, aki az ingatlanpiac egészét akarja megreformálni.
Interjú: Tóth Flóra, szerkesztette: Benke Hunor
Tóth Flóra: Toura néven egy olyan szolgáltatást fejlesztetek, amivel az ingatlanirodák egyszerűen készíthetnek virtuális túrákat eladó házakról, lakásokról. Hogyan néz ki pontosan egy ilyen ingatlanhirdetés, miért jobb a mostaniaknál?
Bányai Gergely: Aki használta már a Google Street View-t, az nagyjából el tudja képzelni, hogyan épül fel egy virtuális túra: 360 fokos, másnéven gömbpanorámás fotókból áll, amiken az adott tér minden irányban látszik – éppúgy körbenézhetünk bennük, mint ahogy körbenézünk a valóságban. Az egyes gömbpanorámákat átjárók kapcsolják össze, ezeken keresztül lehet "lépkedni" közöttük, vagyis a befotózott terek között.
Szemben az egyszerű képgalériákkal, amilyeneket a legtöbb ingatlanhirdetés mellett találunk, egy virtuális túra nagyságrendekkel több hasznos információval szolgál az adott ingatlanról: szó szerint teljes képet ad róla.Ez ráadásul nem csak annyit jelent, hogy az egyes gömbpanorámákon a plafontól a padlóig látunk minden helyiséget. Jellegéből adódóan egy virtuális túra érzékelhetővé teszi a terek méretét, és átláthatóvá válik benne az ingatlan beosztása is.
Ez önmagában persze még nem újdonság. A technológiát, és annak az értékesítését sem mi találtuk ki, egy ideje léteznek már erre megoldások: általában egy profi fotósokból álló csapat kimegy a helyszínre, ott körbe fényképezik az ingatlant, majd elkészítik a gömbpanorámákból álló túrát. Ez a folyamat azonban lassú, rugalmatlan és drága. Nem véletlen, hogy leginkább csak exkluzív helyszíneken működő szolgáltatók, múzeumok, luxuséttermek és drága szállodák csalogatják virtuális túrával a vendégeiket.
T.F.: Tehát a technológia már létezik, mégsem terjedt el az ingatlanosok körében. Mi ennek az oka, és miben különbözik a ti megoldásotok?
B.G.: Az iménti példákkal ellentétben, a közvetítőirodák akkor működnek hatékonyan, ha a portfóliójukba kerülő ingatlanok folyamatosan és relatíve gyorsan cserélődnek.Emiatt csak a legritkább esetekben – például kimondottan nagyértékű ingatlanok értékesítésekor – fordul elő, hogy mégis megéri nekik egy, az ő tempójukhoz képest lomha és költséges szolgáltatásért fizetni.
A toura abban különbözik az ismert megoldásoktól, hogy egyenesen az értékesítők kezébe adja a virtuális túra készítés teljes folyamatát, így az irodák gyorsan és kedvező áron tudják ebben a formában bemutatni az ingatlanjaikat, akár az összeset! A technológia részeként kifejlesztettünk ehhez egy telefonos alkalmazást és egy webes felületet, amik használata egy rövid, online is elvégezhető „gyorstalpalón” könnyen elsajátítható. Hiszünk abban, hogy a közeljövőben minden eladó ingatlan virtuális túrákkal lesz bemutatva.
T.F.: Az ingatlanirodáknak mit kell tenniük ahhoz, hogy ez megvalósuljon?
Mezei Adrián: Elsősorban egy 360 fokos képek készítésére alkalmas kamerára, illetve egy hozzátartozó állványra van szükség. Az ilyen speciális kamerák ma már nagyjából feleannyiba kerülnek, mint egy átlagos okostelefon, nem mellesleg a méretük is kb. feleakkora – a szolgáltatás első, vagy inkább nulladik lépéseként pedig segítünk a beszerzésükben. A már említett mobilalkalmazáshoz, valamint a webes felülethez előfizetés révén adunk hozzáférést. Az iOS-en és Androidon elérhető applikációval az értékesítők csatlakoznak a kamerához, elkészítik a fotókat, amiket a rendszer feltölt a szervereinkre, így mire a referens újra leül a laptopja elé, a 360 fokos képek már elérhetők a webes alkalmazáson keresztül. Az értékesítők, miután beléptek erre a felületre, az elkészült fotókból gyorsan és egyszerűen összeállíthatják a virtuális túrákat, majd egy gombnyomással publikussá is tehetik azokat.
T.F.: Gondolom, teszteltétek már, hogyan boldogul a rendszerrel, a kamerával, a szoftverekkel egy olyan értékesítő, aki adott esetben semmilyen műszaki affinitással nem rendelkezik?
M.A.: Természetesen ezen már túl vagyunk. A toura egyik kulcsfontosságú eleme, hogy felhasználóbarát, ezért már a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektetünk a szoftverergonómiára. Az ingatlanértékesítők rendszeresen megdöbbennek, hogy mennyire egyszerű a virtuális túrák készítése, hiszen eddig legfeljebb azt tapasztalhatták, hogy itt valami költséges és nagyon bonyolult, külön szakképzettséget igénylő technológiáról van szó. Ezzel ellentétben viszont, míg egy ingatlan hagyományos befotózása sokszor valóban profi fényképészt igényelne, addig a 360 fokos képeket bárki, hibátlanul meg tudja csinálni. A feladat ugyanis csak annyi, hogy leteszik a kamerát a helyiség közepére, majd kimennek onnan és készítenek egy fotót a mobilalkalmazással. Azért is szeretünk minden irodába elmenni, és ott személyesen bemutatni a rendszert, mert onnantól kezdve, hogy látják, mennyire egyszerű a felület, a legkisebb félelem is elmúlik, ami esetleg felmerült az ingatlanokkal foglalkozó szakemberekben. Hamar belátják azt is, hogy mennyi időt megspórolhatnak azzal, ha csak azoknak a potenciális vásárlóknak kell megmutatniuk személyesen az ingatlant, akik a virtuális túra alapján valóban komolyan érdeklődnek.
T.F.: A BME hallgatóiként, hogyan jött az ötlet, hogy ezzel foglalkozzatok?
M.A.: Mi hárman, akik az informatikai fejlesztést végezzük, most fejeztük be az MSc-t, tehát régóta programozást tanulunk és emiatt ismerjük is egymást. Balázsnak (Molnár Balázs, a cég ügyvezetője – a Szerk.) támadt az az ötlete, hogy mi lenne, ha ebben az irányban indulnánk el, valami újjal. Készítettünk egy prototípust, és mivel az ismeretségi körünkben többen is ingatlanértékesítéssel foglalkoznak, egyből voltak tesztelőink is. Az ő korai visszajelzéseik már megkönnyítették az ötletelést, majd a koncepció megvalósítását is. Ez egy nagyon modern technológia, 2-3 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna egy ilyen rendszer felépítése. Egyszerűen nem tartott itt a technika. Mi idejekorán észrevettük a lehetőséget, és tavaly év elején, a prototípusból szerzett tapasztalatokkal felvértezve, nekiláttunk a munkának. Nyár közepére egy teljes mértékben működő rendszer állt össze, az azóta megvalósult fejlesztések révén pedig most már piacon van a termék, bárki számára elérhető.
T.F.: Az egyetemen voltak olyan erőforrások, lehetőségek, amiket használhattatok a fejlesztés során?
M.A.: Igen. Szerencsére a Műegyetem több olyan programot is kínál, ami támogatja a vállalkozó szellemű hallgatókat. Mi egy kurzus kapcsán bekerültünk a Demola Budapest inkubációs programjába, továbbá az MIT-s licenszt használó BME VMS-en (Vállalkozás Mentorálási Szolgálat – a Szerk.) keresztül megismerkedtünk későbbi mentorainkkal: Dr. Joó Attila Lászlóval, aki a BME Építőmérnöki Karának gazdasági dékánhelyettese és Szabó Eszterrel, aki korábban a GE regionális vállalati és PR igazgatója volt, jelenleg pedig a Nők / Üzlet / Angyalok Egyesület elnökeként dolgozik. Ők tapasztalt üzleti szakemberek, akik idejüket nem sajnálva, mind a mai napig értékes tanácsokkal látnak el bennünket, és segítenek is nekünk.
T.F.: Az üzleti ügyek már hozzád tartoznak, Gergő. Volt Corvinusos hallgatóként hogyan kerültél a toura csapatába?
B.G.: Adriánnal már több mint tíz éve ismerjük egymást, gimnáziumi osztálytársak voltunk, és egy ideig mindketten teniszeztünk is. Ő tehát tudta, hogy a Corvinuson először gazdálkodást és menedzsmentet, majd pedig pénzügyet és számvitelt tanultam. A startupok világa mindig is nagyon érdekelt, és ki szerettem volna próbálni, hogy milyen egy sikeres startup építése. Adriánnal tavaly egy közös nyaralás során teljesen véletlenül egy autóba kerültünk. Megmutatta az ötletüket, az akkori demókat, elmesélte a víziót, és azt is, hogy üzletfejlesztés szempontjából hiányos a csapatuk. Érthető módon egy profit nem tudtak volna megbízni, hiszen nem volt még, ami kitermelje a fizetését. Én épp egy nemzetközi vizsgára készültem akkor, és mivel az egyetemet már befejeztem, rövid mérlegelés után arra jutottam, hogy hetente 15-20 órát tudok a projektre szánni. Így indult az együttműködés. Rövidesen találkoztam a csapattal, elkezdtem részt venni a megbeszéléseken, december óta pedig már csak ezzel, vagyis a toura üzletfejlesztésével foglalkozom.
T.F.: A befektetett munka hamar megtérült, hiszen már több ingatlanügynökséget is az előfizetőitek közt tudhattok. Mi a stratégiátok?
B.G.: A legelső ügyfelünket elég hamar megtaláltuk: az egyik, prototípust használó iroda úgy döntött, miután letettük el az ajánlatunkat, hogy hajlandó fizetni a szolgáltatásért. Ezek után továbbra is a kisebb irodákra fókuszáltunk, akik gyorsan tudnak döntést hozni. Időközben persze felvettük a kapcsolatot a nagyobb ingatlan franchise-okkal is, de számítottunk arra, hogy felőlük lassabban kapunk majd választ. Mostanra érkeznek az első, komolyan vehető visszajelzések, és úgy tűnik, hogy közülük is többen szeretnék használni a szolgáltatást. Van köztük olyan, amelyik minden irodájában kötelezővé akarja tenni a virtuális túrák készítését, míg mások óvatosabbak, és egy-egy „pilot irodával” szeretnék tesztelni a rendszerünk.
Emellett már a kezdetektől azt tervezzük, hogy a magyar piacon való megjelenés után célba vesszük a nemzetközi piacot is. Ott már komoly versenyre számítunk, mert vannak olyan szereplők, akik hasonló koncepcióval dolgoznak.
M.A.: A nemzetközi piacra lépéshez ráadásul az is szükséges, hogy az irodák mindenféle emberi interakció nélkül, automatikusan használatba tudják venni a rendszert. Az onboarding folyamat részeként lehetővé kell tennünk az eszközök megrendelését, valamint a rendszer használatának elsajátítását online, ami nem kis feladat.
T.F.: Gyakran előfordul, hogy magánszemélyek kifejezetten ingatlanközvetítők bevonása nélkül, egyedül szeretnék értékesíteni az ingatlanjaikat. Tervezitek, hogy valamilyen formában ők is használhassák a toura-t?
M.A.: A magánszemélyek számára valószínűleg érzékeny pont lehet a kamera megvásárlása, hiszen miért költenének egy eszközre, amit jó esetben csak egyszer használnak? Mindenesetre, bennünk is felmerült már a kérdés, és vannak is ilyen irányú fejlesztéseink, de ezeket egyelőre csak teszteljük. Felmerült, hogy esetleg mobilos fotókból is lehetne egy másfajta virtuális túrát készíteni.
T.F.: Azok, akik az ingatlanjaikat árulják, hogyan viszonyulnak a rendszerhez? Előfordult már, hogy akár az ingatlan tulajdonosa, akár az értékesítő nem akart mindent megmutatni az ingatlanból?
B.G.: Készítettünk egy felmérést, amiben egyebek mellett arra a kérdésre kerestük a választ, hogy egy virtuális túra mennyiben befolyásolja az érdeklődő értékbecslését, azaz adott esetben drágábbnak, vagy olcsóbbnak ítél meg egy ebben a formában bemutatott lakást. Egyértelműen az derült ki, hogy az ingatlanba való jobb és informatívabb betekintés semmiben sem befolyásolja az ingatlan értékéről alkotott elképzeléseket.
Kevés olyan vásárló van, aki megvenne egy ingatlant anélkül, hogy személyesen is megnézné. Azáltal, hogy a virtuális túrában jóval több minden láthatóvá válik, a rendszer egyúttal kiszűri azokat az érdeklődőket, akik esetleg csak a helyszínen találkoznának valami olyasmivel, ami nem tetszik nekik. Aki lakást vagy házat keres, attól függően, hogy milyen preferenciái vannak, lehet, hogy egy részletes keresés után is több száz ingatlan közül válogathat. Tíznél többet azonban senki se szeretne megnézni, sőt! A jelenlegi rendszerben a fotók és a leírás alapján kell erről dönteni, amik nem adnak olyan pontos képet. Virtuálisan bejárva viszont nagy valószínűséggel ki tudja választani azt a tíz ingatlant, ami valóban megfelel az elvárásainak. Az értékesítők számára ez azért jó, mert szám szerint kevesebb alkalommal kell a helyszínen megmutatniuk egy ingatlant, arányaiban viszont jóval több komoly érdeklőnek.
A felmérésünkből az is kiderült, a virtuális túra jelentősen befolyásolja az irodáról és magáról az értékesítőkről kialakult képet. A válaszadók több mint kétharmada értékelte 8-asra van annál jobbra az irodát egy 10-es skálán akkor, ha az használ virtuális túrát. Mivel az ingatlanirodák között folyton nagyon kiélezett a verseny, a toura szolgáltatás használata piaci előnyt is jelenthet számukra.
Fotók: Toura