2016. március 14.
| Hidak és Szerketek Tanszéke Tudományos Közleményei 2005. |
|---|
|
Előszó Tanszékünk ipari kapcsolatai az ezredforduló után az elmúlt években is dinamikusan fejlődtek. Több jelentős beruházásba kapcsolódtunk be tervezői, tervellenőri, szakértői vagy műszaki ellenőri tevékenységgel. Ezek közül érdemes megemlíteni az M3 autópálya továbbépítésénél és az M7 autópálya felújítási munkálatainál végzett műszaki ellenőri feladatokat, a sárvári Rába-híd tervezésében való közreműködésünket, vagy a szekszárdi Duna-híd ellenőrzésében, majd átadása utáni próbaterhelésében vállalt szerepünket. Ugyancsak a Tanszék nevéhez fűződik a Szlovén-Magyar vasútvonalon épült több, mint másfél kilométer hosszú vasúti híd próbaterhelése. Az Esztergomot párkánnyal összekötő Mária Valéria híd újjáépítése kapcsán kidolgozott emelési eljárásért a Tanszék innovációs díjat kapott. Az elmúlt két évben még az előzőeknél is jelentősebb beruházások megvalósításában vettünk részt. Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása után halaszthatatlanná vált a hazai infrastruktúra intenzív fejlesztése. Ennek egyik legfontosabb területe a gyorsforgalmi úthálózat bővítése. Ehhez kapcsolódóan két fontos beruházás kezdődött meg az elmúlt időszakban. Az egyik a Budapest útjainak tehermentesítése szempontjából elengedhetetlen M0 autópálya körgyűrű továbbépítése északi irányban, a másik a Budapesttől délre eső Duna szakaszon, az Alföld és a Dunántúl közötti átkelőhelyek számának bővítése szempontjából szükséges út létesítése Dunaújvárosnál. Mindkét említett útszakaszon a beruházás jelentős hányadát képezi a Dunán való átkelést lehetővé tevő új Duna-hidak építése. A beruházó és a tervezők szándékai szerint mindkét műtárgy a hazai hídépítési gyakorlatban újszerű szerkezeti rendszer alkalmazásával épül, ezért mind a tervezést, mind a kivitelezést fokozott gondossággal, és a legújabb méretezési módszerek alkalmazásával kell végezni. A Dunaújvárosi Duna-híd tervezésére a FŐMTERV Rt, az M0 körgyűrű északi szektorán épülő Duna-híd tervezésére a CÉH Rt. kapott megbízást. A BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke mindkét híd tervezésében jelentős szerepet kapott. A Dunaújvárosi Duna-híd egy kábelekkel felfüggesztett, ortotróp pályalemezes acélszerkezetű ívhíd, fesztávolsága 307.80 méter, és ez az ilyen szerkezetű hidak között világrekordnak számít. Ennél a hídnál a tervező felkérésére végeztünk szakértői, tanácsadói és társtervezői tevékenységet. Ennek keretében többek között numerikus paraméteres vizsgálatokkal elemeztük az ív optimális alakját, és a függesztőkábelek különböző típusú elrendezésének hatásait. Ellenőriztük a végleges híd főbb méreteit, és javaslatot adtunk a kábelek kialakítására, részleteire. A beruházóval egyetértésben, a híd 1:34 léptékű modelljén a szerkezet viselkedésének ellenőrzésére különböző terhelési modellekre statikus kísérleti méréseket végeztünk, egyebek közt az ív kihajlási alakjának felvételéhez, és ezt hasonlítottuk össze a numerikus számítások eredményeivel. A BME Áramlástan Tanszéke a híd aerodinamikai viselkedésének elemzésére végzett numerikus vizsgálatokat és modellkísérleteket. Ezek a vizsgálatok a szerkezet szélteher hatására bekövetkező viselkedésének pontosabb leírásához jelentettek segítséget. Az M0 körgyűrű északi szektorán tervezett hídnak a fő Duna-ágon átvezető szakasza egy 300 méter középső nyílású, acélszerkezetű merevítő tartóval készülő ferdekábeles híd. Ez az első ilyen típusú szerkezet Magyarországon. Ennél a beruházásnál a megrendelő NA Rt. megbízásából a Tanszék végezte a statikai számítások és tervek független ellenőrzését. A megbízás keretében foglalkoztunk a ferdekábeles híd statikai modellezésével és igénybevételeinek meghatározásával, a merevítő tartó szerkezeti kialakításával, fáradásvizsgálatával, stabilitásával, a lokális feszültségek meghatározásával, a pilonok és a függesztőkábelek kialakításával és méretezésével és a híd földrengésvizsgálatával. E két híd tervezésében való közreműködésünk fontosabb eredményeit ebben a kiadványban foglaljuk össze. Dr. Farkas György
Tartalomjegyzék A cikkek pdf formátumban letölthetőek! Honfi Dániel, Joó Attila László, Dunai László, Ádány Sándor: A Dunaújvárosi Duna-híd szerkezeti változatainak paraméteres vizsgálata Joó Attila László, Dunai László, Kálló Miklós, Kaltenbach László, Köröndi László: A Dunaújvárosi Duna-híd statikai modellkísérlete Dunai László, Joó Attila László: Ívhídmodell teherbírása: kísérleti, numerikus és szabványos eredmények Hegedűs István: Nagy támaszközű ívhidak tervezésének a szélterheléssel kapcsolatos kérdései Joó Attila László, Hegedűs István: A Dunaújvárosi Duna-híd lengésvizsgálata Goricsán István, Balczó Márton, Lajos Tamás: A Dunaújvárosi Duna-híd aerodinamikai vizsgálata: szélcsatorna kísérlet Lohász Máté Márton, Lajos Tamás: Híd metszet áramlástani vizsgálata nagy-örvény szimulációval Csécs Ákos, Lajos Tamás: Hídtartók ellenállástényezője Vigh László Gergely, Hunyadi Mátyás, Honfi Dániel, Dunai László: Az M0 Autópálya Északi Duna-híd statikai modellezése és igénybevétel-számítása Jakab Gábor, Joó Attila László, Dunai László: Az M0 Autópálya Északi Duna-híd merevítőtartójának lokális feszültségszámítása Vigh László Gergely, Kovács Nauzika, Dunai László, Szatmári István: Merevítetlen és merevített lemezek stabilitásvizsgálata Duna-hidakon Farkas György, Hegedűs István, Kovács Tamás, Völgyi István: Az M0 Autópálya Északi Duna-híd vasbeton pilonjainak erőtani vizsgálatai Hunyadi Mátyás, Farkas György, Völgyi István: A függesztőkábelek kialakítása és méretezésének alapelvei ferdekábeles hidaknál Vigh László Gergely, Dunai László, Kollár László: Duna-hidak földrengésvizsgálata Mihálffy Attila, Joó Attila László, Dunai László, Szatmári István: Ortotróp pályaszerkezet fáradásvizsgálata |
© 2000-2011 BME Hidak és Szerkezetek Tanszék