Egy pályázat, két elismerés

Juhász Péter kutatási témájával egyszerre nyerte el a Pro Progressio Alapítvány doktoranduszi ösztöndíját és a BMe  Kutatói Pályázat 3. helyezését.

Az elismerések „pozitív visszajelzései annak, hogy a munkámat mások is érdekesnek találják és érdemesnek tartják a folytatásra” – jelenti ki, majd hozzáfűzi: „a kettős díjazás az egyik legnagyobb motiváció, amit kaphattam!”

Az Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék BME Vásárhelyi Pál Doktori Iskola doktorjelöltjének témája a Kutatóegyetem projekt Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem kiemelt kutatási területéhez csatlakozik, címe: Kőzetek időállósági tulajdonságainak változása mikrobiológiai szilárdítás hatására. A tudományos munka „egyszerre ötvözi az alkalmazott mikrobiológiát és a műemlékvédelemhez szorosan kapcsolódó kőanyag-védelmet.”

Az önmagát és kutatási területét az Építőmérnöki Karon „kakukktojásnak” tartó fiatal kutató építészmérnöknek tanult. Érdeklődése a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál töltött szakmai gyakorlatok idején fordult a műemlékvédelem irányába. A mikrobiológia iránti érdeklődássel, saját bevallása szerint, molekuláris biológus barátja „fertőzte meg”.

Doktoranduszi témaválasztásakor olyan területet keresett, amivel szívesen foglalkozna, és egyúttal gyakorlatias is. „Fontos volt, hogy tudjak mérni és kísérletezni” – vallja be. Elképzelése az Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszékre irányította Dr. Kopecskó Katalinhoz, aki támogatott mind a doktoranduszi felvételire való felkészülésben, mind a további kutatás során.

Elszántságát bizonyítja, hogy a felvételi előtti nyarát felkészüléssel töltötte. „A témához kapcsolódó cikkeket dolgoztam fel”– emlékszik vissza. A felvételt követően az előrehaladást nagyban segítette egy három féléves sejt- és mikrobiológia tanulmány a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon. „Rengeteget köszönhetek Dr. Suhajda Ágnesnek, aki a kezdetektől fogva önzetlenül biztosított számomra kisebb-nagyobb segítséget egyes kísérletek kivitelezésében és hátterének megteremtésében.

„Kutatásaimban a biomineralizáció lehetséges felhasználási területei közül a kőanyag-védelemmel foglalkozom. Elsődlegesen a Budapesten és környékén nagy mennyiségben fellelhető nagy porozitású sóskúti durvamészkőre specializálódtam.” Közben abba is beavat, hogy a Parlament régi homlokzatának és a Műegyetem központi épület köveinek többsége is durvamészkőből készült. „Időállóságuk alulmarad a tömörebb változatokhoz képest, amilyen például a gránit, a bazalt, a márvány, vagy az andezit” – osztja meg velünk. Az ok részben a vízfelvételi tulajdonságokban keresendő. „A nagy mennyiségben felvett víz miatt szétfagyhatnak, valamint a vízzel az anyagba került sók kikristályosodásakor a feszítőerő hatására tönkremehetnek a porózus kőzetek. Jellemző károsodási formák például a kéregleválás és a szemcsekipergés)”– tudjuk meg.

Kéregképződés és leválása durva mészkövön

„A biomineralizációs kezeléssel a vízfelvétel mértékét és intenzitását változtatjuk meg.” A biomineralizáció lényege, hogy bizonyos baktériumfajták képesek kalcium-karbonát kristályok előállítására. A folyamat során a baktériumok a környezetükben lévő szerves anyagok elfogyasztásával a sejten kívüli térbe karbonát-ionokat bocsátanak ki, amelyek reakcióba lépve a hozzáadott kalcium-ionokkal, kalcium-karbonátot, köznapi nevén mészkőcsapadékot eredményeznek – fűzi hozzá. „A folyékony kezelőszert a kő belsejébe itatva kristályosodást tudunk előidézni a felületen és a belső részeiben is. Ezt felhasználva, a kőanyagot kezelve előzetes védelemmel láthatjuk el a követ” – magyarázza.

Myxococcus xanthus baktériumok mésziszaposés spóráik tápoldaban

Kutatásait három és fél éve kezdte. „Hasznos tanácsokat és észrevételeket köszönhetek Dr. Borosnyói Adorjánnak, Dr. Fenyvesi Olivérnek, Dr. Willem De Muyncknak (Ghent University), valamint Jean-François Loubièrenek. Nem is beszélve Dr. Józsa János és Dr. Kiss Rita folyosói "Hogy halad a doktori? Mikor lesz a védés?" motiváló kérdéseiről” – fűzi hozzá nevetve.

Jövőbeni terveimhez az ösztöndíj biztosítja a megfelelő anyagi hátteret” – ismeri be. Céljai közül első helyen doktori disszertációjának nyilvános megvédése szerepel. „A távolabbi jövőben szeretnék a felsőoktatásban tanítani, de ahhoz, hogy jó tanár legyek, fontos a gyakorlati tapasztalatszerzés is” – osztja meg véleményét a doktorjelölt.